Maratonok, versenyek, edzések, felkészülések á la amatőr

GabRunMarathon

GabRunMarathon

Utam 4000 km-be 2018-ban

2018. december 28. - GabRunMarathon

Nem terveztem. De december elejen megláttam egy olyan számot, hogy elkezdtem kalkulálni, hogy még meglehet a 4000 lefutott km. Osztottam, szoroztam ráhagyással (pl.: ha több pihenőnap szükséges, magyarul nincs kedvem futni napok; ne adj' Isten sérülés/betegség...) de végül annyira elkapott a lendület, hogy december 27.-én elértem a 4000. lefutott km-t. Kicsit végiggondoltam és pontokba szedtem, hogy szerintem minek köszönhetően sikerült ez. Amatőr hobbifutó pontok ezek:

Futóedzesek: gyakran. Heti 1 pihenőnap (az sem mindig, csak ha éreztem, hogy már kell). Viszont hétköznap 9-10 km közötti futásokat toltam, hétvégékre 15-20 km-ek voltak a repertoáron. Semmi kőbe vésett tervezés, semmi idő- vagy pulzuselvárások, csak jól esett menni. Hétköznap hajnali, hétvégén reggeli futó vagyok. Így jól indult a nap.

Keresztedzések: bringa. Hétköznap ingázás az otthon és a munkahely között 24 km. Plusz, ha valamilyen kitérőt tettem, akkor kicsit több. Ez lenne a keresztedzés, ha ezt lehet annak titulálni.

Henger és pihegés: minden futás előtt és után használom az SMR hengert, nekem ez a bemelegítés és a nyújtás. Odafigyelek (meg meg is tehetem, hogy odafigyelhessek) az alvásra. Minimum 7 és fél órát sikerül összelapátolnom  naponta.

Táplálkozás: "Te vegán vagy". Már csak ráhagyom, aki mondja. Nálam ez folyamatosan alakult ki, szépen lassan (immáron 5-6 éve), hogy gyakorlatilag a következő ételeken élek: zabpehely, zöldség, gyümölcs, magvak. Semmi meggyőződés, vagy étrendkövetés nem áll mögötte, a szervezetem óhaja a felbújtó. Viszont valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy jól bírom a futást.

És a lényeg: szeretem és rock&roll :-) 

img-077ef96f9be3f9c214607fe6a9e02d62-v.jpg

Futócucc teszt - Asics Phoenix 9

2018.11.27.-én kezdtem el használni ezt a cipőt. Kíváncsi vagyok, hogy bírja majd a strapát! Ez a 6. Phoenix cipőm az Asics-től, nem vagyok valami kicsapongó típus cipők terén...

asicsphoenix.jpg

A Phoenix-eket edzésre használom, versenyeken GT1000-ekben futok (Asics naná). Eddig nagyon beválltak, nem véletlen maradok ezen a vonalon. Ami miatt ebben edzek, az a gél csillapítás, a belső támasz, kényelem és megfelelő méret (felpróbálás nélkül is tudom rendelni internetről) és - eddig legalább is - a strapabíróság.

Ám, ami ebben a 9-esben más, az a lábfej kialakítás. Nagyon kíváncsi vagyok, ez a gyöngyvászon borítás meddig fogja bírni a strapát a cipő oldalán és elején. Futópadon használom majd egyelőre kizárólag. Az eddigi Phoenix-ek is általában a gyöngyvászonnál kezdtek elfáradni, a nagylábujjamnál lévő lyukadásban formát öltve. De az eddigi modellek (a 9 előttiek) oldala nem teljesen gyöngyvászon volt.

asicsphoenix_6_9_1.jpg

 

Tesztelés tehát folyamatban. Kényelmesnek ez is kényelmes, a többiről később beszámolok.

Nagyvárad-Debrecen Szupermaraton

5 fős csapatban

Ez egy abszolút nem tervezett verseny volt az éven, de nagyon örültem az egyik kollégám felbújtásának, hogy nevezzünk be 5 fős csapattal.

A csapatot nagyon hamar összehoztuk és a csapattal nagyon hamar meg tudtunk beszélni mindent: ki-melyik szakaszt futja, mikor indulunk, hogy lesz a logisztika a pontok között, tök gördülékenyen ment minden. Már ebből is látszott, hogy jó kis csapat lesz, holott eddig 0 versenyen vettünk eddig együtt részt.

Persze mindenkinek van/volt futós múltja, de FunRun versenynek fogtuk fel az egészet.

10 szakaszból állt a verseny 86 km-es távja Nagyvárad és Debrecen között. Ebből én 3 szakaszt futottam (6,6 km, 7 km, 4,6 km). Ilyen rövid távokat nehéz eltervezni, ezért lesz ami lesz/úgyis FunRun alapon álltam oda a váltópontra. Pont a 2. szakaszt futottam kezdetnek, így az első váltást is mi csináltuk az első szakaszt futókollégámmal. Úgy elkapott a hév, hogy egyből bekezdtem 4:28 perc/km-es 6,6 km-rel. Éreztem, hogy jól ment, előzgettem is rendesen, de ez a 4:28 azért meglepett.

20181028_110431.jpg

 

A következő szakasz, a 8. szakasz volt, ami időben odébb volt, de a logisztikázásokkal a váltópontok között, a szurkolással a csapattársaknak pikk-pakk elment az idő.

A 8. szakaszon volt mezőgazdasági utas rész is. Ennek ellenére 4:24-es perc/km idővel abszolváltam ezt a szakaszt, pedig annyira nem esett jól.

img-a0ebb02b29aac3182ee98de605291e7f-v.jpg

 A 8. szakasz után spurizni kellett át a következő váltópontra, mert a befutó 10. szakaszt is én futottam. Rövidke 4,6 km, de 4:18 perc/km-es átlaggal megnyomtam a végét. Befutó a debreceni Nagy Templom előtt volt, nagyon kis nívós helyen, méltó lezárása ennek a jól szervezett versenynek.

A csapatunk a 86 km-et 6 óra 56 perc alatt teljesítette!

Az időjárás ahhoz képest, hogy október 28.-át írtunk, mint a képeken is látható, tavaszias/kora nyárias volt (20-25 C°). Vittem is magammal a kis 2 dl-es vizes flaskámat a szakszokra, ami különösen a 2. szakaszomon jól is jött, szomjaztam rendesen, szippantottam a vizet.

A frissítések is nagyon rendben voltak. Minden váltópontnál volt frissítő asztal is, illetve a hosszabb, +10km-es szakaszokon a szakasz közben is. Szokásos víz, izo, alma, banán, aszalt cuccok, sós cuccok. Sőt, akinek ez bejön az biztos nagyon örült az egyik ponton a kenyérlángosnak. Én inkább csak a víz készletet pusztítottam. Nagyon korrekt, fél literes flakonos volt, így azt el lehetett vinni magunkkal, ami egy versenyen mindig könnyebbség. A 2. és a 8. szakasz között volt időm enni. Mi mást is ehettem volna, mint jó kis zabot :-) Másra nem is vágytam amúgy, mert hiába jól nézett ki az alma, azt már megtanultam, hogy almával a hasban nem jó futkorászni.

 Nagyon kis családias verseny volt. Azokon a településeken, ahol áthaladt a mezőny, úgy készültek egyesek, rendesen megtiszteltetve érezhették magukat a futók.

Legközelebbi tervezett verseny 2019. április, Istria Maraton Szlovénia. A nem tervezettek, pedig, ha ilyenek lesznek mint ez, ám legyen ;-)

Többet ésszel

A Keszi Maraton óta érzem a bal lábamat, hogy nem ok. A combfeszítőm már nem fáj. Van ott egy pukli, de ennyi. Nem akadályoz a futásban. Viszont a lábfejem olyan, mintha be lenne gyulladva. Ott is van egy pukli is. Na ez már fájdogál is... Mondjuk tegnap nyomtam 20 km-t, az talán nem hiányzott... Úgyhogy mostmár tényleg visszafogottság! Kence-ficèzem feketenadalyto krémmel, bengay-jel és jegelem, pihentetem:

img_20181007_100246.jpg

Ha feltett-, jegelt lábbal nézem a Budapest Maratont, akkor tuti gyorsabban gyógyulok ;-)

Szóval többet ésszel, a mai futás helyett a pihenést-, és a keresztedzèst választottam. Aerobik és bringa. Holnap pedig egy lassú reggeli szokásos 9 km-be beleállok. Aztán "on verra". 

Maraton utáni "howdoyou"

Pont 1 hete volt a Keszi Maraton. Már másnap elkezdtem futkoraszni persze csak 6perces km-ekkel. Hétfőn pihi napot tartottam ( aerobik és bringa ). Kedden normál hétköznapnak megfelelően hajnal 3/4 5-kor indultam futni, annak ellenére hogy mínusz pár fok volt. Egyszer pedig már megszivtam így, hogy hirtelen hidegben futok és le is sérültem hetekre. Most a bal combfeszítő izmom kezdett fájdogalni, ( amúgy Maraton végén is éreztem, csak hát who cares-eset játszottam ) de azért lenyomtam a szokásos 9,4 kilit. Mikor hazaértem a melegbe, na akkor már ijjjj érzés fogott el. Pihentetem, kence-ficèzem (Voltaren, feketenadalyto)  jegelem és tök lassan, 10 km körüli hosszokat futok egyelőre (azért minden nap megyek, crazy). Olyan, mintha valami vizesedes lenne a combikám  hátulján, remélem hamarosan felszívódik. Addig meg óvatoskodás.

A héten felbujtottak egy októberi versenyre a kollégák. Szerencsére mostmár minden belefér ;-)  Nagyvárad-Debrecen futva 5en 85 km. Kb. 17 km/fő. Alig várom, igazi fun-run lesz. 

img-718f20a37969beac24c7a6ef441d4c7c-v.jpg

 

8. Keszi Maraton - Tiszakeszi

Pénteken munka után elindultam Tiszakeszire. Autópályán mentem, így bő 1 óra alatt odaértem. A Tiszakeszi Művelődési házban neveztem. Nagyon rendes volt a főszervező. Mindent türelmesen elmagyarázott, pikk-pakk megoldottuk a nevezést is. Aztán let's go a szállásra. Egy kis egyszerű apartman, de pihenéssel egybekötött lábfelrakásra kiválóan alkalmas volt. A tulajdonos szintén nagyon kedves volt. Megnéztem még a Tiszát , aztán tényleg pihi.

img_20180921_155448.jpg

Ettem (csak zabot vízbe áztatva - a bevált recept ;-) ), mindent előkèszitettem másnap reggelre, néztem a Csizmaszár című műsort, a Szèlkakast, majd csucsu. Reggel már-már rutinszerűnek mondható készülődés. Nagyon ott voltam fejben. Nem kapkodtam. Pontosan tudtam mi szükséges. A rajtig gyalog mentem.

A rajt előtt közvetlen volt egy elég nagy zuhè. Szerencsére azonban 10:00ig, a rajtig elállt, így szárazon vághatunk neki a távnak. Tömegrajt volt. 5-10-21-42 km egyszerre indult. Mivel az ötösök iszkoltak rendesen, meghúzták a mezőnyt már az elején. Én is bekezdtem, de birtam, így nem fogtam vissza a tempót. A 10. km körül jött egy nagy zuhè, de futás közben már nem számított. Ha mozog az ember máshogy érzi. Nem zavart engem sem, teljesen ki tudom már zárni az ilyen külső tényezőket. (Főleg a Zawrat túra óta...).

img-53c9f38150a100a26c482fe47b1304e7-v.jpg

 10km után nem csak a 10km-esek álltak meg, a 21 km-esek is más útvonalon mentek. Így a maraton maroknyi mezőnye szépen kirajzolódott a Tisza menti gáton, ahol innentől kezdve vègig zajlott a verseny. Bogár János természetesen elhúzott, vele a visszafordítók környékén találkoztam 2szer. Ő már jött vissza mikor én mentem. De 2. voltam, ráálltam a szokásos egyenletes tempómra és haladtam km-ről km-re. Az eső elállt, egész sokáig nem is esett már utána, az utolsó 10km-en kezdett újra szemerkélni. A szél 10- és 29km között szembe fújt, viszont a legnehezebben részen, az utolsó 10-12 km így már hátszelet kaptunk. Itt már azért mindenki túl volt 30km, a fáradtság óhatatlanul előjön. A nem-szembeszèl a lá hátszél üdvözítő volt!

Frissítés Tökéletes futóidő volt. Nem tikkasztó, nem fázós, pont jó (a vizes ruha is megszáradt útközben). Így a frissítés sem volt vészes, nem kellett annyit inni. Azért folyamatosan volt nálam egy fél literes víz. Azt kortyolgattam. 20 km-től kezdtem iszogatni a "maraton-mixemet". Gránátalma/kékszőlő lè, benne só, kávé, magnézium, C vitamin. 30km-nèl ittam egy 3000mg-os L-karnitint (felèt kilötyögtettem). A frissítő asztaloknál így még sem álltam. Az útvonal végig a gáton. Tiszta flow élmény volt. Pedig unalmas is lehetett volna, de mivel jól haladtam, ne volt se melegem és hidegem, jól voltam izomzatilag, gyomrilag, csak haladtam tényleg tiszta flowban.

Ami még nagyon feldobta az egész versenyt, hogy ott voltak a Szüleim! Bizonyos pontokra kijöttek (Tiszakeszi rajt, gát, Tiszapalkonya gát, cél). Felemelő érzés volt, hogy verseny közben többször találkoztunk. Ráadásul abban is segítettek, hogy a vizes palackot feltöltve hozták, így a majdnem ütéseket odaadtam nekik, Ők meg adták egy telit. A célba fordulva szamomra mindig minden lépés egy maraton után megható. Vegigfut az agyamon, hogy mennyit tettem bele és milyen jó, hogy ismét van eredménye, végig tudtam csinálni, immáron 5. alkalommal. 

img_20180923_052216_719.jpg

3:20:25 a hivatalos időm, ami új egyéni maratoni rekord. Nagyon örülök neki, bár engem sosem az idő érdekel. Ezzel a női mezőnyben 1. lettem.

img-cf0d77a2ac1b9cbd0089b7687f77b5bb-v.jpg

img-a00b3a37eaa237b9db2c00fbb077c0f4-v.jpg

Nagyon jó hangulatú volt a verseny, hihetetlen családias hangulatban. Nagyon kedvesek voltak a szervezők, a tiszakeszii lakosok, a versenytársak.   Ezzel a 2018-ra tervezett 2 maratoni teljesítés pipa! Még ha egy kis újratervezést is igényelt ;-) Felkészül 2019!

Garda Maraton helyett irány Tiszakeszi

Vannak dolgok az életben, amiket el kell engedni. Minden bizonnyal számomra a Garda maraton ilyen.

2017 októberère neveztem be nyilván még 2017 tavaszán. 2017-ben egy családi betegség miatt nem mentem. De a szervezőkkel egyeztetve átirhattam a nevezésem 2018 oktoberère. Ezzel a tudattal is készültem. Nagyon vártam, hogy ilyen gyönyörű helyen állják rajthoz életem 5. maratonján. De a sors megint nemet mondott. A verseny a Facebook oldalán értesítette a kedves résztvevőket, hogy a trentinoi időközi választások miatt a rendőrség az erőit az október 21.-i hétvégére oda összpontosítja, így nem tudják a biztosítani a maraton versenyt. 

screenshot_2018-09-20-12-36-25-647_com_android_browser.png

Annak ellenére, hogy 2017 novemberben megállapodás született a rendőrség és a rendezők között, emiatt a Vis major helyzet miatt a versenyt 1 héttel későbbre halasztják. Mondanom se kell repülőjegy kifizetve, lefoglalva. Szállás szintúgy. Szóval menni megyek. A szervezők a nevezési díjat visszautalják, amit emailben kértem tőlük.

De ősszel nem maradhatok maraton nélkül. Felkészültem, vártam, nem hagyom veszni. Gyors kerestem valami közeli, szeptemberi maratont. Így akadtam rá a Tiszakeszi Maratonra. A megváltozott dátumról szerda este értesültem, a Tiszakeszi Maraton szombaton lesz. Gyors szállásfoglalás Tiszakesziben, gyors nevezés infó (online már nem lehet, telefonon egyeztettem, hogy a helyszínen elfogadnak majd még készpénzes nevezést). Szóval péntek munka után irány Tiszakeszi.

Tátra átkelés - Zawrat

Terepfutásnak indult... Lett belőle csúszkálós, hegymászós, szètfagyós (augusztus aha...) kb. 12 órát vizes cipőben tengődős de a vègèn a benevezett távon vegigèrős teljesítmény túra. Amikor egy láncba kapaszkodsz 2000 mèter magasan, ömlik a nyakadba az eső a hegyről, ès a közelben becsap egy villám... De a táj szépsége, a társaság, na meg az azóta eltelt 2 nap életre szóló élménnyė változtatta a történteket.

Pènteken indultunk ketten Nyíregyházaról. Út közben jutott eszébe a futócimbinek, Tominak, hogy neki még kell venni kesztyűt, hogy ne csússzon a keze holnap a láncon. Na, ha ő vesz, veszek én is. A miskolci Decathlonban biztos nèztek, hogy 35C°-ban miért veszünk kesztyűt (nooormalis?!). De hogy én milyen hálás vagyok ezért a vételért Tominak! Este érkeztünk Smokovec-re. Remek szállásunk volt a Penzion Sibiri-ben. Érkezés után csucsu, mert másnap hajnalban indultunk a túrára.. 5:00kor indult a busz Lomnicrol. Atvittek minket Zakopaneba a rajtba. Ott már gyülekeztek felhők, de a jófej emberek is, ami fontosabb volt. 

img_20180811_061342.jpg

Rajt utan 5 perc múlva már kezdett is esni, de úgy igazán. Az első szakaszon egy kis erdős részen mentünk felfelé, kövekkel volt kirakva, de az esőtől igencsak csúszott. Volt mellette egy kis földes rész, azon könnyebb is volt menni. Út közben egy 3 fős társaságba csöppentem. Sikvideki srácok voltak from Makó, ott röhögtünk egymáson, hogy mit is keresünk mi itt. Elég gyorsan eltelt az idő velük az első menedékházig. Ott nem sok időt töltöttünk, pecsèt, egy kis kajcsi és go tovább. Ha már futó blog, kb. 200 métert futottunk idáig az 5km-ből... És annyit elárulhatok, hogy ezután sem futottunk a hegyen. 

img_20180811_072436.jpg

Tudtuk, hogy jön lassan a láncos rész. Természetesen mint a filmeken, ahol kell a drámai körítés, oda tesznek. Na ide tett az élet. Legnagyobb zuhèban, egy kis villámlással megkoronázva lehetett szerencsénk a legnehezebb részen felkapaszkodni a Zawrat Hágóra. Mikor csak a labfejed alatt van egy szikla perem, ömlik a nyakadba a hideg víz, fogod a láncot és nincs erőd felhúzni magad a következő lépésre, na akkor jól jön egy segítő kéz hátulról... Konkrétan feltolt egy pasi a popimnál fogva. De ha nem tol fel... Lehet még most is ott állok... A felfelé menet közben többször éreztem, hogy elhagy az erő. Kétszer is meg kellett állnom enni, hogy legyen Kraft a továbbiakra. Jó sok karmunka kellett, meg kellett volna karizom, aminek híján voltam. Tomi is mondta, hogy ő is többször volt éhes, mint egy sima terepfutáson. Ilyenek ezek a magas hegyek... Mikor felertünk a Zawratra jött a következő meglepi, jó erős szél formájában. A vizes ruhához ez úgy annyira nem hiányzott, úgyhogy a következő, öt-tavi menedékházig vacogva lèpkedtem a csúszós köveken. Sőt, szégyen szemre a pontőrtöl kérdeztem, hogy ha én most itt kiszállok, hogy jutok le a buszhoz? Aztán szerencsére akikkel a menedékházhoz érkeztem, mondták hogy mennek és döntsem el hogy megyek vagy maradok. Mentem. Addigra az idő is jobbra fordult, segített a jó meleg tea és egy tányér jó meleg paradicsom leves erőre kapni. 

img_20180811_115618.jpg

Ezt az utolsó szakaszát a túrának kimondottan élveztem. Egy csajjal végig beszélgettük az etapot a Halas tavi menedékházig. Nagyon szép volt a táj, tátva maradt a szám. 

img_20180811_131842.jpg

A Halas tóhoz érve, közölte a pontőr, hogy ezen a távon (Zawrat 15 km) én vagyok az első. A többiek hiába hamarabb érték ide, nem erre a távra neveztek, és itt adták fel. Ettől függetlenül a feladás megkönnyebbült érzését nem győzték hangoztatni és biztos ami biztos egy kis sörrel megünnepelni. És akkor elérkeztünk az út futás szempontjából fénypontjahoz! Lefutottunk a parkolóház aszfalton!!! 8km! De jó volt. A makóiakkal nyomtattuk, volt aki megtapsolt minket. A többiek ott röhögtek a lefelé futás közben, hogy "igen, királyok vagyunk, feladatuk". A parkolóban aztán gyülekezett a társaság, rajtam kívül, akikkel legalábbis beszéltem, mindenki feladó volt. Kemény volt ezzel az időjárással az a láncos rész, és még lett volna egy kb. 1,5ször ilyen, és azt senki nem szerette volna újra átélni... (Rysy)

img_20180811_170712.jpg

A buszról Lomnicrol szálltam le (hogy a vizes zoknit ne kelljen újra felvenni, mezítlábas cipő kombóban, fuuuuj...). Innen "Elektricskával" mentem át Smokovec-re, onnan pedig elgyalogoltam a szállásra. Tomiek kb. 1 óra múlva jöttek, végignyomták a 40 kilit, állatok (a szó jó értelmében). Másnap reggel még levezetèskèpp nyomtam 10km-t aszfalton, de még így is összejött 200 m szint!

Így visszagondolva már hatalmas élmény volt! Gyönyörű a Tátra. Ha nem is láncozni, de kirándulva futni bármikor szívesen visszajövök!

Edzès helyzet és kompressziós szár

Kezdjük a szárral

Ha röviden akarom összefoglalni edzésre jó. És akkor a következzen a kifejtős rèsz. Első mosás után már sajnos úgy húztam ki a mosógépből, hogy kilógott-, és össze vissza tekeredett belőle egy szál :-( Mivel sokkal vékonyabb mint pl. a már említett Kalenji, ezért minden egyes fel/lehúzásnál erzem, hogy kezdenek szetzilalodni benne a szálak. Kicsit olyan, mint egy harisnya, sok DEN-es harisnya, de akkor is csak harisnya állagú. (Ez csodás megfogalmazás, de remélem átüt a lényeg ;-) ) Viszont továbbra is jól szellőző, kényelmes, nem vagja a vádlim. Úgyhogy edzésre jó lesz, szét fogom nyűni pár hónapon belül. A Kalenji elég rég megvan, és nincs nyoma nyűzèsnek (ilyen szó van? Mától...) 

img_20180714_151042.jpg

Edzések

Mivel a következő benevezett versenyem csak októberben van, az edzeseken nem igazán jár a fejemben, hogy én most versenyre készülök. De nagyon élvezem és lekopogom jól is megy. Hétköznap 1 pihenőnapot beiktatva futok 9-10 km-t. Hétvégén valahol 10-20 km között szoktam menni, ahogy esik. A héten volt szerencsém Budapesten hesszeIni (köszönöm TesamSogim), így futni is. Ami összejött a 3 nap alatt:

  • Margit-sziget
  • HármasHatárHegy tv torony 
  • Rómaipart 

Mondanom sem kell, hogy egyik jobban tetszett mint a másik. Mindig hajnalban indultam, ahogy itthon is szoktam.

Margit-sziget

Az "alap". Ilyenkor hajnalban különösen szép és nyugodt. 1 azaz 1 futó jött velem szembe a teljesített 1 kör alatt. A hajnali fények pedig gyönyörűek voltak a Dunán. A szigetre vezető úton is mèg Buddha nyugodt volt a város. Mindig jó látni a dunamenti Budapestet, az épületeket, olyan feeling, amit csak egy nagyváros tud adni.

HármasHatárHegy

Maradjunk annyiban, hogy rohadt mázlisták a környéken lakók! Hegy a városban! Én csak egy csipetnyi részét futottam be, de ahogy elnéztem, van még mit befutni, nagyon változatos lehet. Aki a nagyvárosból hegyezni akar, ráadásul a várostól elvonatkoztatott termeszetes környezetben, annak voila ott a hegy! A zöld illetve a zöld keresztes utakon jártam, de láttam olyan ösvènyeket, melyeket még be szeretnék futni. 

img_20180714_150620.jpg

Római part

Végig a Duna parton a hajnali nyugiban és fènyekben távolodva a várostól. Érdekes volt a sok parti beülős hely, "plage", villa, lángos, kürtőskalácsos, fagyis mellett elfutni úgy, hogy minden kongott az ürességtől. Itt szintén 1 futóval találkoztam, viszont tenisztáskás emberkék jöttek-mentek már a vègefelè.

Jó kis hét volt, jó változatos! LIKE

süti beállítások módosítása