Érkezés

Mivel olyan futócimbikkel mentem, akinek korán reggel volt a rajtjuk, lementünk ismét egy nappal hamarabb, már pénteken. Remek kis szállást sikerült foglalni, KisKoma apartman volt a neve. Egy régi ház fullosan felújítva. 2 szoba plusz nappali konyha. Elértünk négyen kényelmesen. Este bementünk Eger vacsorázni egy nagyobb futótársasággal a Macok nevű helyre a vár lábához. Imádom az ilyen összejöveteleket. Tök jó fej emberek, jó kis futós sztorik, gasztronómiai.

Rajtok - reggeli készülődés

Reggel szépen "fokozatosan" éledeztünk. Mindenki készülődött, de a társaság rutinját mutatta, hogy senkinél nem volt semmi para faktor vagy kapkodás. A Hard-osoknak (65 km, ~2300szint) 7:30kor volt a rajt. Mivel négyünk közül rajtam kívül mindenki ezen indult, ehhez igazítottunk mindent. Kimentem velük a rajthoz, aztán az én 10 órási rajtomig nyugodtan készültem. Zab reggeli, rajtszám felvétel, átöltözős csomag leadás, bandázgatás.

Sprint táv - 14.2 km 660 szint

10 órakor a versenyszervező intelmei után (nagyon adta! Pl.: már most mondom, ha beértek még lesz egy tókör, csak az "anyukázások" elkerülése végett) indultunk. Na nekem olyan nagy hévvel sikerült mindezt abszolválnom, hogy a pulzusom huss elszabadult. Előztek is rendesen. Jó nyilván meredek is volt egyből az eleje. Mikor felértünk egy elfogadhatóan nem annyira meredek részre, ittam, ittam, ittam és rendbe is tett ez így mindent. Elkezdtem felvenni a saját tempót és visszaelőzgetni. Jól ment, olyannyira, hogy a Síkfőkútban lévő ellenőrzési ponttól (~7km, féltáv) senkit nem láttam már előttem a táv végig. Tartottam a tempóm, a vége felé, hogy bírjam a végét, olyan emelkedőkbe is belesétáltam, amit amúgy futnék normál esetben, de tudtam hogy az utolsó 3 km lefelé csapatós, és gondoltam ott még jól jöhetnek a combjaim, nem kéne őket kinyírnom addig. A szintrajzot jól átnéztem, tudtam, hogy melyik km-ek lesznek emelkedősek, melyek lefelé csapatósak, ez fontos volt, hogy be tudjam osztani az erőt. A hátizsákos víz volt nálam, szerintem 5-6 decit tuti beszlopáltam. Az is számít mostmár, hogy jól mennek viszonylag a lefelék. Mióta terepfutó cipőben futok (Salomon Speedcross 4) jobban merem engedni magam, mert érzem, hogy a cipő jól kapaszkodik. 

Körülmények

Az időjárás remek volt. Kicsit hüvi volt reggel, de aztán néha ki is sütött a nap, így vészesnek nem nevezném. Egy hosszú és egy rövid aláöltöző volt a hosszú ujjú futófelsőm alatt, aminek az ujját néha fel is húztam. A mi szakaszunkon nem volt már se hó, se jég (FunRun-on és Hard-osoknak igen, ők szegények szívtak is emiatt). Sár sem volt lényegében, ideálisak voltak a talaj-terep viszonyok. Az útvonal végig egyértelműen ki volt szalagozva, aki figyelt, nem lehetett eltévedni. Plusz azért azt megnéztem,hogy milyen turistajelzéseken ment a verseny útvonala, így mikor ezeket a jeleket láttam, az duplán megnyugtató volt. Eredmény 1:21:30-as idővel 4.-ként értem célba, mely eredménnyel nagyon elégedett vagyok. A dobogón 3 válogatott Terepfutó kollegina végzett, ők profik, nagyon jól mentek.

Jó kis verseny volt, kihajtottam magam, főleg annak tudatában, hogy ez csak 14km... Most majd hosszabb távok jönnek, na oda más beosztással kell érkeznem. Addig is.... Készülés ;-)