Hajnalodik

Haverokkal átmentem a teljes átkelés rajtjába, Zakopane-ba. Onnan visszahoztam a kocsit a már szokásosnak mondható szállás parkolójába, Smokovec-re. Aztán elkezdtem a készülődést. Kapkodni nemigen kellett. Már fél 8ra visszatértem a szállásra, az én rajtom pedig 13-14h között volt.

Rajtba

Már előző nap megvettem az elektricska jegyemet neten. Like, hogy van már ilyen lehetőség! A szállás mellett volt a Sibir nevű megálló, a 10h-si géppel mentem. A Csorba tó végállomás után go fel a Tátra átkelés Oszterva szakaszának rajtjába a Poprádi tóhoz. ~4 km ~200m szint tök szép erdei, hegyi úton. Jól futható rész volt, a turistákat kellett kerülgetni, voltak dögivel, mondom én, aki egy volt a sok közül.

Rajt

Az volt a deal a többiekkel, ha odaérnek a Poprádi tóhoz 14ig akkor együtt nyomolunk tovább, ha nem, elindulok. Már délre felèrtem. De úgy elröppent az a 2h. Egyrészt az a táj... Bámeszkodtam. Aztán volt 2 villám lábú futó,akik már akkor ott voltak, mikor még a pont se ért fel. Aztán feljöttek a ponton szorkoskodók - gyakorlatilag a Szervező és Családja, fantasztikusak - segítgettem, cimbiztem. Aztán 14h körül jött 2 ismerten jó terepfutó Srác. Mondtam elindulok velük, követem őket amíg bírom. Ez úgy kb. 400m volt, az is valami :-) .

Poprádi tó-Oszterva

Kanyargós, de jól járható ösvényen lehetett felmenni az első emelkedős részen. Lentről durvább volt látni, mint ott konkrétan caplatni. Teljesen ok volt, olyan kilátással a Poprádi tóra, hogy az agyam eldobtam.

Poprádi tó-Szileziai ház

A piros jelzést kellett követni. Nagyon jól jelölt utak vannak végig. Még szerencse, hogy legalább erre nem kell figyelni. Mert a lábad elé nagyon! Kőtengeres (by B.T.) rész van ugyanis itt ezen a szakaszon. Nagyon kell koncentrálni hova lép az ember. Aki meg tèriszonyos, annak arra, hogy hová ne nézzen, pl. lefelé 1-2 húzósabb résznél. Volt, hogy ülve-kapaszkodva haladtam, csak a hegy irányába nézek mantraval... Nem volt vészes, de voltak nem kedvelős részek itt. De haladtam, meg ahol még lehetett - a Sziléziai ház előtti részen - ott meg marhára élveztem, hogy szökdelek a köveken, mint egy bakkecske.

Sziléziai ház-Smokovec cél

Pecsételés a Sziléziai ház Hotel recepcióján és irány a cél. Végig lefelé. Ez is figyelős, koncentrálós szakasz volt, de nem (csak) a kövek miatt, itt már becsatlakoztak a gyökerek is (nem úgy ;-) ). Az utolsó km aszfalton vitt be Smokovec-re. Na itt ki merem jelenteni, hogy futottam. A célban nagyon jó hangulat volt. A főszervező intézett kávét és mint befutó kaja ananászos lecsó is volt. Egyedi, szóval szuper!

Időjárás

Amekkora pechünk volt 1 éve az időjárással (eső, hideg vááá még most se jó csak írni se róla), most akkora mázlink. Végig napsütésben lehetett haladni, se nem hőség se nem hideg nem volt, imádtam.

Hacuka

Kalenji zsák, benne 3 kabát - kiindulva 2018-ból... - eső/szél/vékony. 2 liter víz. Salomon SpeedCross 4 cipő, Kalenji hosszú futó nadrág, Btwin kerékpáros felső, hosszú ujjú Nike technikai póló, Kalenji kompressziós szár, Quechua fejkendő.

16,5 km (meg 4,3 km a rajtig), 667 m szint (meg 197 m a rajtig).

Tátra! Ezt az arcodat szerettem!